45 éves a KVGY Kft.

1967. január 1-én a VBKM 11. számú gyáregységeként megalakult jelenlegi telephelyén a Kaposvári Villamossági Gyár.

Jogelődeinket tekintve viszont egész a múlt század elejéig visszavezethető a gyár története.
1905-ben alakult meg a Somogy megyei Vasöntöde és Kútfúró Vállalat, ahol jellemzően szürkevas öntés folyt, kis mennyiségben öntöttek rezet, bronzot, alumíniumot és csapágyfémet is. Ebben az öntödében szerszámgépek, malomipari mezőgazdasági és egyéb ipari berendezések öntött vas alkatrészeit gyártották.

Szakmunkás állományt tekintve jellemzően géplakatosokat foglalkoztattak, de dolgoztak itt a vas és fémesztergályosok, marósok, rovátkolók, autogén hegesztők és fémkovácsok is.

A két világháború közti időszak, az 1929-33-as gazdasági válság csaknem a tönk szélére sodorta ezt gyárat is.

Az 1945-46-os években „Somogyvári” féle vasöntödeként működött.

Az államosítás után a Somogy megyei Vasöntöde és Gépüzem nevet kapta, és erőteljes fejlődésnek indult.

1950-ben összevonták a Kaposváron működő másik három öntődével: Csendes József öntödéjével (Vár utca), Gál János öntödéjével (Vár utca), Scholcz Gyula öntödéjével (Fő utca).

Az öntöde fő gyártmánystruktúráját az alábbi termékek képezték:

Hoffer traktor alkatrészek (dugattyú, lendkerék, kerékkapaszkodó) kerti felszerelések (fűkaszáló alkatrészek, szőlőprés-tálak, zúzóhengerek, répavágó tárcsák-hajtókarok-hengerek) lovaskocsi tartozékok (tengely-puskák, tengely-végek) altalajkészülékek (tűzcsapok, csőbéklyók).

Az öntöde mellett kialakításra majd fejlesztésre került a gépüzem részleg is, amely forgácsoló, géplakatos, szerelő és kézikovács műhelyeket foglalt magában. Ezek alapját néhány államosított kaposvári kisüzem képezte: a Morbitzer testvérek esztergályos és gépműhelye (Petőfi tér), a Friedrich féle esztergályos üzem (Vár utca) és a Dauschek féle lakatosüzem (Fő utca).

Ezen üzemrészekben elsősorban az öntöde által előállított termékek kerültek megmunkálásra és összeszerelésre pl altalaj tűzcsapok, a tárcsás és hengeres répavágók, a szőlőprések, szőlőzúzók és bogyózók.

A gyár 1954-ben felvette a Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát nevet, amely hűen kifejezte a gyártási struktúraváltást.

Az öntöde kezdte elveszteni főszerepét, előtérbe kerültek a gépészeti feladatok, nagy fejlődésnek indult a fémmegmunkáló ágazat.

A fogácsoló műhely 35 – 40 fős szakmunkásgárdát foglalkoztatott napi 3 műszakban.

Az 50-es évek közepétől nehéz időszak következett a vidéki kisüzemekre. A Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát is csak nehezen tudta átvészelni ezt az időszakot. Alacsony kereseti lehetőségek és komoly munka ellátottsági gondok jellemezték ezt az időszakot.

1959. január 1-én gyárunk is „áldozatul esett” a vidéki iparfejlesztésnek, a Budapesti Transzformátor és Villamoskészülékek Gyára átvette a Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinátot s a továbbiakban a TRANSZVILL Kaposvári Telepeként üzemeltette. Ezzel újabb termékcsaládok kerültek Kaposvárra, köztük transzformátorok, oszlop és szakaszolókapcsolók, áramkör megszakítók, biztosító aljzatok-patronok, szigetelők, elektrohidraulikus féklazítók, mágneses tengelykapcsolók. Később gyártásba került egy szerszámgép és felvonóvezérlés gyártmánycsalád is.

Szerény mértékű állóeszköz bővítésére is sor került, amelyet az új gyártmányok elengedhetetlenül szükségessé tettek. Új forgácsoló, szerelde és NNG műhely került kialakításra, néhány jobb állapotban lévő szerszámgépet adott le a törzsgyár s ezzel a munkahelyek száma is erőteljesen növekedett.

1959. áprilisában létrejött a Budapesti Világítástechnikai Kábel és Sodronykötél Gyár Kaposvári gyáregysége 65 fős munkáskollektívájával a Pécsi u. 2. alatt. Ezzel további gyártmányokkal bővült gyárunk termékskálája. Így a kábeldobok, fémtömlők, kerékpár és motor bowdenek, hajlékony tengelyek, valamint a kapcsos műszaki tömlők gyártása honosodott meg gyárunkban.

A fenti gyártmánycsalád előállításához teljesen leromlott géppark és elhasználódott szerszámok álltak rendelkezésre. Részben ennek tudható be, hogy gyárunk néhány év küszködés után igyekezett e termékek gyártásától megszabadulni, amely egyben idegen volt a villamoskészülékek termékskálájától.

1964-ben az új ipari koncepció, a nagyüzemesítés hatására létrejött a Villamos Berendezés és Készülék Művek, amely 9 budapesti, 1 pápai gyárat, valamint 1 kalocsai, 1 ózdi, 1 kunszentmiklósi és 2 kaposvári gyáregységet (telepet) foglalt magában.

A tröszt létrejötte lehetővé tette, hogy a Budapesti Világítástechnikai Gyár és a Budapesti Transzvill Gyár kaposvári gyárai a törzsgyáraitól leválva, egyesülve a VBKM 11. számú Kaposvári Villamossági Gyáraként tevékenykedjenek. Ennek feltételei 1967. január 1-el teremtődtek meg, miután az országos nagyberuházási programban is szereplő központi üzemrészünk kb. 200 millió Ft-os beruházással elkészült és birtokba vehettük.

Az egyesülés folytán újabb termékek kerültek gyárunk profiljába: Diazed rendszerű biztosítók (aljzat, fej, illesztő, olvadóbetét) MÁV fülkebiztosítók, sorozatkapcsok, fokozott biztosítók, csillárok, stb.

A készárugyártáshoz megfelelő felszereltségű alkatrészgyártó kapacitás (festő, fémszerkezetgyártó, sajtoló, galvanizáló) került kialakításra, valamint központi szerszámüzemet hoztunk létre.

A gyárra ezidőben az erőteljes gazdasági növekedés volt jellemző, állandóan nőtt a foglalkoztatottság s a termelési érték.

Az 1970-es évek elejére a gyári létszám elérte az 1800 főt, a termelési érték pedig a 600 millió Ft-ot. A gyár profilja igen széles skálán mozgott, az ipari termékjegyzék négy csoportjában 1400 önálló paraméterrel rendelkező terméket állított elő. Nagyságrendjét tekintve meghatározó volt (és még ma is az) a villamos szerelési cikk: a Diazed rendszerű betét, aljzat, fej, az illesztő, mely utoljára felsorolt terméknek egyedüli gyártói lettünk. Ezen kívül jelentős a gyors vezetékkötést biztosító sorozatkapocs termelés valamint a különböző – lakóházakra is beépíthető – energia elosztó és kapcsoló berendezések értékesítése is.

Az új ipari koncepció, a decentralizálási folyamat vállalatunkat sem kerülte el. 1982-ben a VBKM – amely 11 gyárból állt – feloszlott, s helyébe megalakult a 4 gyárat és egy fejlesztési intézetet magába foglaló Villamosberendezés és Elektronikai Vállalat (kis VBKM). Ezen belül a Kaposvári Villamossági Gyár önálló gyárként funkcionált 1985. december 31-ig.

1986. január 1-től a trösztből kiválva önálló állami vállalat.

A Kaposvári Villamossági Gyár Kft. 1993. január 1-én (a második önprivatizációs körben) szervezeti változással jött létre a Kaposvári Villamossági Gyár jogutódjaként. 1993. november 15-ig az ÁVÜ egyszemélyes Kft-jeként működött, ezután pedig 457 mFt törzstőkével belföldi társaság tulajdonába került.

A tulajdonok megoszlása: 78 % magyar befektetők, 19 % MRP, 3 % külföldi beszállító.

Az induláskori termékösszetétel jelentősen módosult: az akkori termelés ¼-ét kitevő termékek előállítása megszűnt, helyettük új termékek gyártása kezdődött meg. A „megmaradó” gyártmányok továbbfejlesztésére, korszerűsítésére került sor. A termékszerkezet korszerűsítése gyakorlatilag a teljes termékválasztékot átfogta.

Tevékenységi kör jelenleg: villamos szerelési cikkek, készülékek és berendezések gyártása és forgalmazása.

A 70-es évek közepétől erőteljesen növekedett az export. 1980-ban részaránya meghaladta az értékesítés 15 %-át, értéke a 3 millió dollárt. Jelentős és tartós piaci kapcsolatok jöttek létre Nyugat-Európában, közel- és közép-keleti államokban egyaránt.

A megváltozott piaci körülmények ellenére, vagy inkább hatására az árbevételen belül az export aránya a 90-es évek elejére meghaladta a 30 %-ot, 2000-ben elérte a 40 %.ot.

A magát szocialistának nevező rendszer összeomlását ugyan szinte mindenki a Kánaán eljöveteleként üdvözölte, ám a kezdeti eufória elmúltával észre kellett venni: a dolognak jócskán akadnak árnyoldalai is. A korábban biztos piacok ugyanis egyik napról a másikra váltak semmivé, méghozzá úgy, hogy nem akadt másik – nem csoda hát, hogy az állami nagyvállalatok többsége egyszerűen megszűnt. A talpon maradás csak annak sikerülhetett, aki bízott saját és kollégái teljesítőképességében, időben fel tudta mérni lehetőségeit, előre látott néhány évvel – egyszóval nem rettent meg semmitől.

A Kaposvári Villamossági Gyárban intenzív termékfejlesztésbe kezdtek. A fejlesztési munka nem jelentett újdonságot, hiszen már a kilencvenes évek elején nagyerővel végezték, így mostanra a termékek 90 %-át sikerült modernizálni.

Az egykori Vasöntöde Somogy iparának a bölcsője volt, ezért gyárunk fejlődése megyénk vas és fémiparát is méltóképpen reprezentálja. A megtett út, az elért eredmények híven tükrözik a megye iparában végbement változásokat… Gyárunkban dinamikusabb fejlődés főként a Kaposvári Villamossági Gyár létrejöttétől tapasztalható.

Az önálló műszaki paraméterrel rendelkező termékek száma mára több ezer. A termelés irányítási rendszerét tekintve a nagy sorozatban gyártott villamos szerelési cikkektől a közepes sorozatban gyártott készülékeken keresztül a kis sorozatú, illetve adott esetben egyedi gyártású berendezésekig terjed.

A vállalat jelenleg teljes magyar tulajdonban van.